Szentiván-éj, a mágikus éjszaka

Szentiván-éj, a mágikus éjszaka

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.

Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor.

-Csak magunk között jegyzem meg, azt sem tiltja semmi, hogy 4 napig ünnepeljünk, örömtüzeket, gyertyát gyújtsunk és áldjuk a Fényt az életünkben.- 

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.

A Szent Iván-napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az e napon gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, termékenységvarázsló hatású, elősegíti a jó termést. A tűz átugrása egészség és szerelemvarázsló hatású. Egészségvarázsló szerepéről is sokat olvashatunk, a parázs felett füstölt virágos bodza, vasfű, fodormenta és más növényekből főzött teák formájában, vagy a hamuban sütött alma jótékony hatása is ismert.

Kívánok Nektek varázslatos, csodákkal, kalandokkal fűszerezett Szentiván- éjszakát

Gyújtsatok tüzet, táncoljátok körül, énekeljetek, ünnepeljetek, főzzetek italt a friss gyógynövényekből!
Most még itt a nyár, amiért sóvárogtunk egész télen. 

Fessétek, rajzoljátok meg a nyarat, vagy készítsetek egy mandalát, ahogy mi is tettük idén.

..............................................................................

                                       József Attila                                       
NYÁR

Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
1929 nyara / 1934