Nyár és szerelem



Nyár és szerelem

A hétvége workshop témája. Amikor készültem rá, esett. Kimentem hát mezítláb az esőbe és csak sétáltam és álltam, arcom az esőnek fordítva. Éreztem, ahogy csurog a bőrömön az eső és mos ki belőlem mindent, ami szürke, ami nehéz és már nem való nekem. Ezek után kezdtem hangolódni. Az eső simogatása , a föld melege a talpam alatt, a nyári eső illata csak ezt az egy verset visszhangozta bennem.

Mutatom a verset, mert a  hétvégén ki is alkottuk magunkból ezt a felemelő érzést.

Kívánom, hogy Ti is éljétek meg! 
Legyetek szerelmesek, ha másba nem, hát az életbe!
És sétáljatok mezítláb az esőben! 

 

Radnóti Miklós
 Bájoló

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem vad
dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak
s  tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szivünket.





 

Bár könnyed nyári programnak indult, mély megélések, gyógyító könnyek és megható kitárulkozás jellemezte a  hétvégét ezért részletekbe nem bocsátkoznék, de mutatok képeket, hogy bepillanthassatok a hangulatba.

 

Weöres Sándor A Társ

Keverd a szíved napsugár közé,
készíts belőle lángvirágot,
s aki a földön mellén viseli
és hevét kibírja, ő a párod.

Befejezésül még egy bejegyzés a vendégkönyvből:

“Az tetszett a legjobban, az volt a legkülönlegesebb, hogy az első perctől éreztem Benned, drága Orsi azt az őszinte melegséget, hogy a csoportot a szíveden viseled és, hogy azért jössz velünk, mert segíteni/emelni akarsz minket. És valahogy én nagyon éreztelek a térben. Nem tudom ezt jobban megmagyarázni, a fizikai síkon túl is éreztelek. 

Felemelő volt, köszönöm”