Hagyd, hogy a kezed vezessen

Mai vendégem Egyéni Programra érkezett az Arkánum Műhelybe,          
amire előzetes egyezetés után, neked is egész évben van lehetőséged.

Az idő csodás volt, a nyár ragyogott, a pillanatot szerettük volna megélni és töltekezni ezzel a túláradó életenergiáival.
Egy szuper délelőttöt töltöttünk az Arkánum Műhelyben amiből egy alkotást szeretnék megmutatni nektek.

A relaxáció alatt hangzik el ez a mondat: 

Hagyd, hogy a kezed vezessen az alkotás során!
Engedd meg magadnak, hogy az az érzés, kép, szín, hangulat,
emlék jelenjen meg a  papíron, ami a vers és a zene hatására megszületett benned!

 

Lehet ez az alkotást inspiráló felvezető téma, a relaxáció hatására megjelenő belső kép, de bármi más is.
A lényeg a spontán önkifejezés.

Ebben az esetben a Fa szimbólum volt a téma, hogy hogyan, milyen megközelítésből, azt nem részletezem, nincs jelentősége, de ez az alkotás született.

 Nehogy félre értsétek!!!

Ha egy harsogóan zöld nyári lombban pompázó fa évszázados törzzsel, vagy egy göcsörtös ágaival a víz után nyújtózkodó kis csenevész lenne a képen, az is pontosan ennyire rendben lenne!

Sőt, ha egyáltalán nem lenne köze semmihez, amit fának tekinthetünk, akkor is!

A lényeg, hogy nem gondolom át mégegyszer a koncepciót, nem agyalok, hogy mit is, hogy is,
 hanem megengedem magamnak az alkotás szabadságát minősítés, bírálat nélkül. 

És akkor ilyen is lehet egy fa. Ami azután gondolatokat ébreszt, felismeréseket hoz és inspirál.

“Önmagunk megismerése kaland,
amely váratlan messzeségekbe és mélységekbe vezet.”
Carl Gustav Jung